FÜSTGÁZ HŐHASZNOSÍTÓ HŐCSERÉLŐ ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE

Az iparban beépített hőtermelő berendezések (gőzkazánok, gőzfejlesztők, nem kondenzációs elvű melegvizes és forróvizes kazánok) tüzeléstechnikai hatásfoka általában 91 - 96% os.

Ez azt jelenti, hogy a berendezések által felhasznált gázmennyiség fűtőértékét tekintve, 91 % rész fordítódik az alkalmazott technológia gőzigényének kiszolgálására.

Ennek megfelelően a fennmaradó cca.: 9% hőenergia elvész a kazánházi egyéb berendezések és csővezetékeken keresztül elillanó hulladékhő formájában, mely cca 3-4% ot tehet ki szakmai tapasztalatok alapján, jól hőszigetelt rendszerek esetében.

A többi 5-6% hulladék energia a berendezések kéményén távozik, hiszen a kilépő füstgáz hőmérséklete a jól beszabályozott kazánok esetében is 200-260 Cfok körül van.

A kéményen keresztül távozó hőenergia mennyisége ennél valójában sokkal több, mert a fentebb említett tüzeléstechnikai hatásfok fogalma nem takarja az égéskor keletkező, és a füstgázban jelen lévő vízgőz hőtartalmát. Ez a hőtartalom a felhasznált gázenergia mennyiségére vetítve további 8-9% is lehet!

(A földgáz fűtőértéke ugyanis – 34 MJ - nem tartalmazza az égéskor keletkező vízgőz hőtartalmát. A fentiek miatt kerültek kifejlesztésre a háztartásokban már szélesebb körben alkalmazott – a füstgáz hőtartalmát hasznosító -úgynevezett kondenzációs kazánok, melyeknek tüzeléstechnikai hatásfoka 107% körül van.)

A kéményen keresztül távozó hulladékhő mennyisége a működő berendezések esetében összesen 16% -18% a felhasznált gázmennyiségre vetítve.

Társaságunk a füstgázzal távozó energiamennyiség hasznosítására ajánl lehetőséget az alábbiak szerint:

A hőtermelő berendezéseknél egyenként beépítésre kerülhet egy a lényegi részeken rozsdamentes acélból készülő, hővisszanyerő berendezés, mely a berendezések kilépő füstgáz csonkjához csatlakozik, a kémények előtt.

A berendezés rendszeréhez tartozó szerelvények és csővezetékek a beépítés helyéhez közel, a kazánházakban kaphatnak helyet.

A rendszer füstgáz oldali ellenállása igen alacsony, 12-20 Pa, mérettől függően. Ezért blokkégős kazánok esetében jellemzően nem merül fel a füstgáz elszívásának ventillációs igénye.

Újonnan telepítendő berendezések esetében a kémény méretezésénél ajánlatos figyelembe venni a berendezés ellenállását, ill. azt hogy a lehűtött füstgáz hőmérséklete 70 C fok körüli.

A hőhasznosítás módja gőzkazánok, gőzfejlesztők esetében:

Tekintettel arra, hogy a technológiai gőztermelő berendezések által termelt gőzmennyiség az alkalmazott technológia miatt rendszerint nem vezethető vissza a kazánokba teljes mértékben, ezért a berendezések által igényelt hideg tápvíz előmelegítésére használhatjuk a visszanyert energiát.

Mivel a tápvíz melegítés igénye egyidejűleg jelentkezik a kazánok működésével, ezért a füstgáz hőjének hasznosítása jó hatásfokkal valósulhat meg.

A berendezés lényegi része egy speciálisan erre a célra tervezett és gyártandó hőcserélő. A hőcserélőn keresztül áramló füstgáz hőtartalmát átadja a berendezés csonkjaihoz csatlakoztatandó, jelenleg a gőzfejlesztők működéséhez szükséges kazán tápvíznek.

Ilyen módon a gőzfejlesztők tápvíztartályába már egy jelentősen felmelegített tápvíz kerül. Így a továbbiakban már nincs szükség a tápvíz közvetlen jelentős gőzenergiával történő előfűtésére.

Melegvizes kazánok füstgáz-hőhasznosítása az előzőekkel megegyező rendszerű hővisszanyerő berendezéssel valósítható meg.

A visszanyert hőenergiával a felhasználásra kerülő használati melegvíz előmelegítését, esetleg épületek alacsony hőfokú fűtését (padló, mennyezet, falfűtés) tudjuk megoldani. A melegvizes kazánokra beépítendő hőhasznosító berendezésen keresztülvezetve a használati melegvízhez szánt hálózati vizet előmelegíteni tudjuk.

Gázenergia megtakarítás lehetséges mértéke:

A hővisszanyerő berendezés alkalmazásával a gőztermelő berendezések hatásfokának javulása 15 – 20% is lehet a méretezési és energetikai számítások alapján, amennyiben a visszanyert hőmennyiséget a tápvíz melegítésén túlmenően, használati melegvíz termelésre hasznosítani tudjuk.

Amennyiben kizárólag tápvíz előmelegítésre tudjuk a visszanyert hőmennyiséget hasznosítani, úgy a megtakarítás mértéke 8-9% os mértékű a mért tapasztalatok alapján, a tápvíz induló hőmérsékletétől függően.

A beruházás megtérülésének számításához szükség van a gőzfejlesztők által fogyasztott gázmennyiség megállapítására.

Gőzkazánoknál ha a helyszínen kazánnaplót vezetnek, melyben az igényelt tápvíz mennyisége és a gázfelhasználás adatai regisztrálva vannak, ezen adatokból lehetséges az elérhető megtakarítás kiszámítása.

A beruházás megtérülését az alábbiak szerint számolni:

beruházás költsége (nettó Ft)

megtérülési idő (év) = ---------------------------------------------------------------------------------------------------------

                        éves gázfelhasználás (m3) X hatásfok javulás X fölgáz beszerzési ára (m3/nettó Ft)

A megtérülési mutatókat célszerű berendezésenként, külön-külön vizsgálni, amennyiben több kazánt is üzemeltetnek.

A beruházási költségeket tételes árajánlat, és a hővisszanyerő berendezés pontos méretezése alapján tudjuk meghatározni.

Úgy véljük, hogy a berendezésekkel elérhető megtakarítás mértéke, és a berendezések speciális és célirányos kialakításának köszönhetően a megtérülési idő 1,5 – 2,5 év között van, a 250 kW teljesítményt meghaladó kapacitású kazánoknál.

Ez a mai kiélezett piaci versenyhelyzetben fontos előnyöket biztosíthat Cégük számára.

Egyedi hőcserélők méretezését, tervezését, legyártását vállaljuk.